A magyar férfi kézilabda-válogatott bejutott a legjobb nyolc közé a világbajnokságon, ezzel elérte az olimpia selejtezőt, amire több mint egy évig készülhet majd. A következő 14 hónap pedig kulcsfontosságú lesz, hiszen a vb negyeddöntő elérése még nem jelenti az ötkarikás játékok sikeres kvalifikációját is egyben.
Chema Rodríguez csapata majdnem tökéletesen használta ki a lehetőségeit ezen a világbajnokságon, a majdnem pedig azt is jelentette, hogy kellett némi szerencse is a célok eléréséhez, de végül az is összejött. Lékaiék összességében egyetlen bravúrt mutattak be, az Izland elleni győzelmet, ez pedig elég volt a nyolc közé kerüléshez. Ez pedig nagyon jól jellemzi a magyar csapatot. A kérdés, hogy a következő időszakban, vagyis akár már a szerdai negyeddöntőben sikerül-e ezen javítani.
A válogatott problematikája ugyanaz. Képtelen a gárda a kiemelt ellenfelek ellen tartósan jól játszani, és azokat megverni. Vagyis bravúrból kevés van és ami a legfontosabb, hogy ezek a győzelmek a bravúr kategóriájába tartoznak. A magyar együttesből hiányzott Máthé Dominik, aki nagy erőssége lehet majd a gárdának, hogyha játszani fog a PSG-ben, azonban az ő jelenléte még nem lesz garancia a sikerre. A csapat kulcsjátékosai ugyanis vagy nem játszanak eleget vagy nem megfelelő intenzitású bajnokságban. A válogatott esetében ezen a világbajnokságon minden meccsen visszatérő volt a hullámvölgy, amit egy brazil vagy koreai együttes ellen túl lehet élni, vagy egy olyan pokoli hajrával, mint az Izlanddal szembeni meccsen, de máskor és máshol nem fér bele. A portugálok ellen a csapat az első 15 percben mindössze két gólt dobott. Izland ellen 9 perces volt a gólcsend. A svédekkel szemben hiába tartotta magát a gárda, a második félidő közepén befutó rövidzárlat után a vártnál jóval nagyobb arányú lett a vereség. Nincs két egyforma szintű sor sem, de az sem megoldás, amit Brazília ellen alkalmazott a szövetségi kapitány, hogy a húzóemberek szinte végigjátszák a meccset.
Mind fizikálisan, mind mentálisan messze van az élmezőnytől a válogatott. Utóbbira nagyon jó példa a Portugália elleni sima vereség. Nemcsak Sipos 48. másodpercben kapott piros lapja miatt, hiszen rajta kívül is szinte minden játékos betlizett akkor. Ha valamit ki lehet emelni az egész világbajnokságon, az a kapusok teljesítménye. Mikler Roland néha elképesztő bravúrokkal tartotta életben a magyar csapatot, így ezzel saját válogatottbeli karriejét is. Hiszen, ahogy nyilatkozta: visszavonult volna, ha a csapat elveszti az olimpiai esélyt. De nem így történt, ehhez pedig kellett a szerencse és a brazilok, akik pontot szereztek Portugália ellen, így nyitották ki a lehetőséget az olimpia felé.
Fontos megjegyezni, hogy az olimpia selejtezőtorna még nem jelent kijutást. Ami biztos, hogy minden kontinensről egy-egy válogatott ott lesz majd Párizsban, a világbajnok és a házigazda franciák mellett. Persze a gallok vb aranyat is nyerhetnek. De az is lehet, hogy az Európa-bajnok és világbajnok megegyezik majd. De ebbe egyelőre feleslege belemenni. A selejtezőtornák kiírása így néz ki.
Ez alapján az a furcsa helyzet alakulhat ki, hogy a legjobban úgy járhat a magyar csapat, hogyha döntőt játszik, vagy csak nyolcadik lesz a világbajnokságon. Feltételezve, hogy Egyiptom, ha nem nyeri meg a világbajnokságot, akkor győz az afrikai kontinenstornán és onnan szerez kvótát, így a következő a képlet. A magyar együttes jelen állás szerint csak akkor nem játszik majd két európai ellenféllel, hogyha az első csoportba kerül. Ebben az esetben a vb ezüstérmessel, valamint Ázsia és Amerika második legjobb csapatával mérkőzik meg úgy, hogy ketten jutnak ki az olimpiára. A másik két kvartettben minden bizonnyal három európai gárda szerepel majd. Az idei vb nyolc csapata közül így ott lehet, Spanyolország, Svédország, Németország, Norvégia vagy éppen Dánia. Igaz az is lehetséges, hogy ezek közül a csapatok közül valaki megnyeri az Európa-bajnokságot jövőre. Azt a kontinenstornát, ahonnan alapesetben még két együttes odaérhet a kvalifikációs tornák egyikére. Így a szlovének, lengyelek, Izland, Portugália, Szerbia, Hollandia vagy Horvátország is akár. Egyik sem könnyű ellenfél. Persze kisakkozni bármelyik helyet azért nehéz, mert hogyha az Európa-bajnok lesz a világbajnok, akkor a helyét megkapja egy ország az öreg kontinensről. De ennyire ne is szaladjuk előre.
Ami viszont biztos, hogy a csapatnak a kapusteljesítményen kívül mindenben fejlődnie kell. A tavalyi Európa-bajnoksághoz képest ez már sikerült, de azt be kell látni, hogy hiába megy a gyengébb ellenfelek ellen, hogyha az erősebbek ellen nem. A velünk közel egy szinten lévőket pedig vagy sikerül megverni vagy nem.
Chema Rodríguez a sorsunkról döntő svéd-portugál találkozót végigaludta. Az viszont biztos, hogy még jónéhány álmatlan éjszakája lesz, amíg felépíti azt a csapatot, amely biztosan kijuthat az olimpiára. Igaz van erre még egy éve. A megkezdett munkát pedig már szerdán folytathatja. Egy olyan negyeddöntőben, ahol a mieink már csak nyerhetnek.
