• 2021 06 13

Csányi három terület fejlesztését jelölte ki

Éves közgyűlés után a Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pénteki küldöttgyűlésén Csányi Sándor elnök elsősorban három területet - az utánpótlást, a helyszíni nézők számának növelését és a szakemberképzést - jelölt meg, melyet fejleszteni kell az elkövetkezendő években.

A sportvezető arról is beszélt, hogy a válogatott a labdarúgás kirakata, amelyre büszkék lehetnek, az igazi álom pedig az lenne, ha sorozatban két Európa-bajnokság után a világbajnokságra is kijutna. Megjegyezte, remélhetőleg az OTP Bank Ligában már a következő idényben bevezetik a videobírót (VAR), a bajnokságokban jelentősen nőnek majd a díjazások, illetve szót ejtett a pontvadászatok lebonyolításának esetleges átalakításáról is.
Csányi az elnöksége 11 éve során elért legnagyobb eredmények ismertetésével kezdte a beszédét, melyben kiemelte a stabil feltételrendszer kialakítást, az "Európában is páratlan infrastruktúrafejlesztést" és az igazolt futballisták számának drasztikus növekedését. Utóbbi a 2010-es 127 ezerről 281 ezerre nőtt, célként pedig a 300 ezret jelölte meg. A női labdarúgók száma kétezerről emelkedett 50 ezerre. Hozzátette, regnálása során véget ért az az ínséges időszak, amikor a válogatott nem jutott ki nagy tornára, a klubok eredményei is javultak, illetve "megkezdte a felzárkózást" a futsal és a női futball is.
A problémák között elsőként az utánpótlásban a kiválasztás és a képzés javításának fontosságát említette, illetve a szakemberképzésben is úgy ítélte meg, hogy az utánpótlásedzőknél van elmaradás. A nézők esetében úgy vélte, a kluboknak kell dolgozniuk azon, hogy minél több szurkoló legyen a helyszínen, a válogatottnál ezzel nincs probléma, illetve a tv-közvetítéseknél is jelentősen nőtt a nézőszám.
A TAO-ból befolyt 362 milliárd forint kapcsán Csányi hangsúlyozta, hogy ennek 87 százaléka az amatőr futballba került. Beszámolója szerint 2010 óta 1305 pálya és 27 stadion épült, ezért köszönetet mondott a magyar kormánynak. Külön kiemelte a Puskás Arénát, amelyet Josep Guardiola és Jürgen Klopp, a Manchester City és a Liverpool vezetőedzője is dicsért csapata mérkőzése után, illetve az európai szövetség (UEFA) is elismeréssel beszélt róla az Európai Szuperkupa-mérkőzést követően. Gazdasági tekintetben még megemlítette, hogy az MLSZ 6,3 milliárd forintot helyezett tartalékba, illetve a klubok bevétele is duplájára nőtt, bár utóbbi szerinte még mindig kevés a környező országokhoz képest, a meccsnapi bevételeknek kellene drasztikusan növekedniük.
"Azt nem mondhatom, hogy a világ élvonalába tartozunk, de két év alatt 15 helyet javítottunk a világranglistán. Négy éve majdnem megvertük Portugáliát, az erőviszonyok azóta nem romlottak" - tért át a válogatottra és a nyári Eb-szereplésre Csányi, arra utalva, hogy a magyarok ismét azonos csoportban szerepelnek a címvédő portugálokkal. Hozzátette, a nagy álom a vb-szereplés lenne, ezért is különösen sajnálja a lengyelek elleni 3-3-as döntetlent, azt a meccset szerinte meg lehetett volna nyerni, s akkor most százszázalékosan várhatná a nemzeti együttes a folytatást.
Csányi az utánpótlás-válogatottaknál, az U17-eseknél és az U19-eseknél fejlődést látott, az U21-eseknél viszont nem sikerült a részben hazai rendezésű Eb, amelyen viszont rendkívül fiatal csapat szerepelt, több U18-as játékost foglalkoztatva. Női futballban azt szeretné, ha az első külföldi szövetségi kapitánnyal a válogatott előrébb végezne a vb-selejtezőkön, mint a negyedik hely, amelyik kalapból sorsolták a csapatot. A futsal kapcsán pedig azt fogalmazta meg, hogy az infrastrukturális fejlesztések következő iránya lehet, amelyben együttműködést keres az MLSZ a kézilabda- és a kosárlabda-szövetséggel.
A klubfutballra áttérve Csányi fejlődésről számolt be, például az UEFA-koefficiensben nyolc helyet előrelépve a 28. pozícióba jött fel Magyarország köszönhetően annak, hogy három egymást követő idényben volt csoportkörös csapat a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában. Az elnök további fejlődést remél, s bár messzinek tartja még, hogy alapból főtáblás helye legyen a BL-ben a magyar bajnoknak, de ha ilyen ütemben fejlődik az OTP Bank Liga, nem tartja elérhetetlennek. A sportvezető továbbra is a magyar fiatalok játékperceit kevesli, azt pedig kifejezetten elszomorítónak nevezte, hogy az Újpest a MOL Magyar Kupa döntőjében magyar játékos nélkül állt ki.
A VAR kapcsán a közgyűlést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott Csányi, hogy a koronavírus-fertőzések gátolták a szakmai továbbképzést, ezért nyolcvan százalékra teszi, hogy az NB I következő szezonjának már a rajtján bevezetésre kerül. Megjegyezte, a játékvezetés színvonala eléri a nemzetközi szintet.
Csányi arról is beszélt, hogy jövőre jelentősen, 6,6-ról 12 milliárdra nő az OTP Bank Liga díjazása. A lebonyolítást illetően nem tervez létszámemelést, viszont megvitatják a klubokkal a 2x11 körös rendszert, amely után alsó- és felsőház alakulna ki további 2x5 fordulóval. A sajtótájékoztatón elárulta, ezt korábban elvetették, de azóta több országban bevezették, ezek tapasztalatait gyűjtik jelenleg.
"Nem teljesen igazságos, hogy egyes csapatok eggyel több meccset játszhatnak hazai pályán" - indokolta az esetleges változtatást Csányi, aki szerint szintén gondolkoznak egy U21-es magyar játékos kötelező szerepeltetésén, náluk fizetési plafon bevezetéséről is szó van.
A Merkantil Bank Ligában létszámcsökkentés van napirenden húszról 16 együttesre, míg a nő élvonal létszámát nyolcról, a futsalét tízről növelnék 12-re.
A küldöttek egyhangúlag elfogadták a tavalyi beszámolókat, az idei terveket és az alapszabály-módosításokat.