• 2020 06 01

Győztesek és vesztesek

A félig-meddig lezárt idény margójára

Lehet-e győztes hirdetni a legrövidebb sprintszámban 80 méternél, vagy a maratonon 37 kilométernél? Persze a hasonlat sántít, de ennek ellenére az MLSZ hétfői döntése ilyesfajta érzetet kelt az emberekben. A győztesek ettől még örülhetnek, és igazságtalan lenne elvenni ezt az örömöt tőlük. Megérdemlik. Megdolgoztak érte. De ez esetben a veszteseket is tekinthetjük erkölcsi győzteseknek. Persze ezzel jelen esetben semmit sem érnek.

Dönteni kell és dönteni nem mindig könnyű. Van olyan, amikor pedig lehetetlen jó döntést hozni. A Magyar Labdarúgó-szövetség a bajnokság esetében igyekezett salamoni, de mégis jó döntést hozni. A hétfői határozatot a győztesek nyilván nem vitatják és a vesztesek is csak halkan teszik.  

Az első osztályú küzdelmek folytatása az UEFA rendelkezései és iránymutatása alapján teljesen érthető volt. Nyilván az európai érdekek mellett, az is nagy szerencséje a honi szövetségnek, hogy június 30-áig elvileg be lehet fejezni a bajnokság, így a lejáró szerződésű játékosok ügyében nem kell új döntéseket hozni. Ezzel alapesetben megoldódik a kiesők és feljutók kérdése is az élvonalban.  

A másodosztály már más kérdés. Alapvetően érthető, hogy a járvány miatt beszüntetik a bajnokságot, ha azonban ez így van, akkor kérdés mindez miért nem történik meg egy szinttel feljebb is. A feljutók és kiesők kérdése pedig ugyanannyi érdeket sért, mint amennyit szolgál. Az MTK első osztályú tagságát nem vitatja senki. A kék-fehérek akkora előnnyel vezeték a tabellát, hogy a feljutásuk nem kérdés. Valószerűtlen, hogy ezt két csapat is behozza. A második hely viszont… A Budafoknak hét pont volt az előnye a Vasassal szemben és nem sokkal több a Csákvárral. A hátralévő 10 meccs 30 pontja reálisan elég lehetett volna, hogy ezt bármelyik csapat ledolgozza. Persze vészhelyzet van, de a vesztesek joggal kérdezhetik, hogy nem lett volna más lehetőség is.

A kiesők esetében is felvetődik ugyanez. Két okból is. Itt jóval kisebb pontbeli különbségekről beszélünk, amellyel a Tiszakécske kihullik a harmadik vonalba. Kérdés mennyire érezhetik mindezt fairnek, hogyha például a megyei bajnokok esetében idén mindenki feljut. Korábban ugyanis az NB III-ba jutásért osztályozót kellett játszani, így a megyei aranyérmesek fele kihullott a rostán. Ezúttal viszont a vészhelyzet miatt nem lesz így. Ha viszont ez a szituáció lent, miért nem történik meg ez fentebb is? Miért van szükség egyáltalán kiesőre? Egy felduzzasztott bajnokság nem szolgálta volna-e jobban a ligák és az MLSZ érdekeit?

Valószerűtlen persze, hogy erre sor kerül, de joggal mondhatja bármelyik nem feljutó együttes vagy éppen kieső, hogy önhibáján kívül büntették meg, és jogi útra tereli az ügyet.

De persze a nyertesek között is vannak vesztesek. Hiszen például az Érd hiába nyerte el a pillanatnyi tabella alapján a feljutást, az egyesület nem vállalja a másodosztályt. A Szentlőrinc már jelentkezett is a helyért, amelyet a feltöltési szabály szerint meg is kaphat. Utánuk a Tiszakécske vagy a III. kerületi TVE szerezhetné meg ezt a jogot. De hiába szeretné mind a három csapat, csak egy kaphatja meg.

Rendkívüli helyzetben rendkívüli döntések kell, hogy szülessenek, de felvetődik a kérdés még egyszer: Nem lehetett volna valami jobb?

A női bajnokságban már csak maximum négy meccs van hátra. Hiszen az elmaradt MTK-DVTK találkozó után kiderül, hogy ki játszhat majd a Bajnokokok Ligája helyért az FTC ellen. De bajnokot itt sem avatnak. Egy ilyen rájátszás talán szimpatikusabb lett volna a férfi bajnokságokban is. Minden veszélyével együtt.

A döntés felelősségét persze az MLSZ felvállalja és lehet, hogy a vesztes klubokat majd anyagilag kárpótolják is. A bajnokok kihirdetésének elmaradása persze ettől még fájni fog azoknak, akik érem nélkül maradtak. Az egészség a legfontosabb, erre mindenkit megtanítottak az elmúlt hetek. Mi pedig csak várhatjuk, hogy újra induljon – még ha zárt kapuk mögött is- a szezon. Hiszen a legjobb mindig az, hogyha a zöld gyepen és nem a zöld asztalnál dőlnek el a fontos kérdések.