Kevesen öregbítik nemzetünk hírnevét sikeresebben, mint a magyar sportolók. A Magyar Olimpiai Bizottság, mint az ezt elősegítő legjelentősebb hazai szervezet születésnapját ünnepli.
Az alapító elnök 1895-ben Berzeviczy Albert – Tisza István első kormányának kultuszminisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Nemzeti Tornaegylet első embere –, társelnök Gerenday György, titkár pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapításában is meghatározó szerepet játszó Kemény Ferenc volt.
A MOB az egyik legidősebb, ma is működő civil szervezet. Nemzetünk az újkori olimpiai mozgalom kezdetétől aktív tagja az olimpiai családnak. Kemény Ferenc révén – aki kiváló kapcsolatot ápolt a játékok újraélesztésének kezdeményezőjével, Pierre de Coubertin báróval – ott voltunk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-es alapításánál, majd rá egy évre, a franciák, görögök, amerikaiak, németek és ausztrálok után hatodik nemzeti olimpiai bizottságként megalakult a magyar. Ma a NOB 206 tagországot számlál – beszédes szám, ami jól érzékelteti úttörő jellegű aktivitásunkat az olimpiai mozgalomban.
A 125 év alatt 502 érmet, köztük 177 bajnoki címet nyertek magyar versenyzők. Minden olimpián, amelyen részt vettünk, avattak magyar bajnokot, szólt a Himnusz. Politikai okok miatt csupán kétszer nem volt magyar küldöttség – három a világháborúk miatt elmaradt –, a télieken mind részt vettünk. A nemzetek közötti éremtáblán többször a legjobb hat között végeztünk, kétszer a dobogón, harmadikként. A nyáriak mellett jegyzünk téli sportágban és művészeti versenyben is több dobogós helyezést, köztük aranyérmet. Aktív részvételünk, jelentős eredményeink vannak a téli-nyári ifjúsági olimpiákon és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválokon (EYOF) is. Ez ideig tíz alkalommal jeleztünk olimpiarendezési szándékot. A NOB történetében kilenc magyar sportdiplomatát tartunk nyilván.
