Minden idők legnagyobb magyar sporteseménye lehet – még a 2017-es FINA Vizes Világbajnokságot és annak televíziós nézettségét is túlszárnyalva – a 2023-ra meghirdetett atlétikai VB, amelynek jó eséllyel Budapest lehet a házigadája. Úgy tudni, hogy szándékát csak lebegtetve, vagy éppen titkolva Baku, Barcelona és Róma is versenyre kelne az olimpiai sportágak csúcseseményének megrendezéséért, ám a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Tanácsának legutóbbi közleményéből az derül ki, Budapest alkalmasságát nehéz lenne kétségbe vonni. Mindezt a döntéshozó testület képviseletében Sebastian Coe, az IAAF brit elnöke úgy jelentette be, hogy magyar pályázatot még nem láttak, ahogy a Rákóczi hídnál a VB-re felépülő atlétikai stadion terveit sem vették górcső alá.
„Öt évvel a 2023-as atlétikai világbajnokság előtt egy ilyen elismeréssel és a nem titkolt biztatással csak egy olyan ország büszkélkedhet, amelyik az elmúlt években látványosan sokat tett a világ sportjért, minden, a versenyek megrendezésével kapcsolatos vállalt feladatát hiánytalanul teljesítette – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Gyulai Márton, a pályázatért felelős bizottság ügyvezetője. – Úgy is fogalmazhatnék, hogy a nemzetközi szövetségek - most éppen az IAAF - bíznak a magyar pályázok ígéreteiben, tudják, hogy a szerződésben foglaltak rendre szó szerint megvalósulnak. Ez a mostani a bejelentés az IAAF részéről a teljes bizalom jele, ami nem ad még okot a pezsgőbontásra, de erős késztetést jelent az előkészítés hosszú útjának bejárására.”
Annak idején az egész sportvilágban híre ment, hogy a Budapest Sportcsarnok megsemmisülése után bátor vállalkozóként Debrecen úgy vállalkozott a 2002-es tornászvilágbajnokság megrendezésére, hogy a 8500 férőhelyes Főnix csarnokot az alapkőletételtől a főpróba versenyig háromnegyed év leforgása alatt hozták tető alá. Az ország második legnagyobb rendezvénycsarnokát, amelynek megvalósítása közben a szomszédos Hódos Imre sportcsarnokot is felújították. (A kételkedő nemzetközi tornaszövetség a szerződéskötéskor 100 millió forintos biztosítékot kért a helyi önkormányzattól, amit a határidő pontos betartása után vissza kellett fizetniük a cívisvárosnak.). Hasonlóan merész, sőt hajmeresztő vállalkozásnak tűnt az előkészületek és a Duna Aréna tervezett átadási határidejének alapos megkurtítása, amikor Mexikóváros visszalépése után Budapest nem a 2021-es, hanem a 2017-es Vizes VB megszervezésének iramodott neki, ezzel párhuzamosan az építők az úszópalota megvalósításának.
„Már az IAAF döntéshozói is tudják, hogy a magyarok nem ismerik a lehetetlen fogalmát, de azok a „jópontjaink” is sokat vethetnek a latba, amelyeket a világversenyek házigazdájaként érdemeltünk ki – folytatta Gyulai Márton. – Két fedettpályás atlétikai világbajnokságunk is a nagy elismerést kapott, az első 1989-ben, a második 2004-ben, de arra is nagyon büszkék lehetünk, hogy az évről évre Székesfehérváron megrendezésre kerülő, világsztárokat, köztük olimpiai- és világbajnokságokat Magyarországra hozó Gyulai István Memorial szívós munkával szintén a magasan jegyzett meghívásos atlétikai versenyek rangjára emelkedett.”
Amennyiben a magyar pályázatot megismerve, az előkészítő tárgyalások első szakaszát lezárva, illetve a budapesti helyszíneket tanulmányozva az IAAF Tanácsa decemberi ülésén végérvényesen úgy dönt, hogy a magyar fővárosra bízza a 2023-as világbajnokság megrendezését, akkor hamarosan meg kell kezdeni az ország első nagy befogadóképességű és korszerű atlétikai stadionjának a felépítését. Annyit már tudni, hogy a gazdaságos utóhasznosításra, illetve a világbajnokságnál jóval kisebb események megrendezésére gondolva a Duna Arénánál bevált megoldást választják. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 40 ezres maximális befogadó kapacitást viszonylag gyorsan 15 ezer férőhelyesre lehet majd szűkíteni, ahogy adandó alkalommal a „visszatoldás” sem okozhat gondot. Egy biztos: az új létesítmény az atlétika magyar Mekkája lehet.
