A DIGI Sport szakértője, a korábbi válogatott Sallói István kiváló választásnak tartja Marco Rossit, akire amolyan külföldi magyarként tekinthetünk. A Honvéddal bajnoki címig jutott olasz szakember hasonlóan érez a magyarokkal, az országgal kapcsolatban: "Azt mondhatom, hogy teljesen itthon érzem magam Magyarországon. Négy évet dolgoztam itt, plusz egyet Dunaszerdahelyen, ami ugyan papíron nem Magyarország, de a környezet magyar. Úgyhogy teljesen olyan Magyarország, mintha otthon lennék Olaszországban, sőt, ha őszinte akarok lenni, akkor még egy kicsit jobb is" - nyilatkozta a Sport24 Extrának Marco Rossi, aki ráfekszik a magyar nyelvre is. "Pont tegnap jeleztem, hogy szeretnék kérni egy tanárt. Az se fontos, hogy feltétlen beszéljen olaszul, angolról magyarra teljesen megfelel. Szeretném, ha legalább egy kis magyarra megtanítana, ami olaszként nagyon komplikáltnak tűnik. De minden tisztelettel a magyar nyelv és kultúra iránt, jelenleg nem a nyelvtanulás áll az elvégzendő feladataim listájának első helyén, most más a prioritásom."
Arról is beszélt, hogy a kinevezése előtt miért lehetett esetleg előnyben más külföldi szakemberekhez képest. "Szerintem ebben a munkában, amikor egy olyan nagy futballmúltú országot kell képviselned, mint Magyarország, külföldiként nem indulsz előnyből. Viszont hatalmas a felelősség a válladon, hogy felépíts egy csapatot. De ha feltétlen az én előnyeimet kéne néznünk, akkor biztos köztük van, hogy nagyjából az összes Magyarországon játszó játékost ismerem, ahogy azokat a légiósokat is, akik szóba jöhetnek a válogatottnál. Úgyhogy, talán ezért van előnyöm az olyan külföldi szakemberekkel szemben, akik nem ismerik annyira a magyar labdarúgást és a magyar játékosokat.”
Rossi a legfontosabb feladatáról így nyilatkozott: "A legfontosabb feladatunk talán az lesz, hogy taktikailag minél hamarabb egy használható alapot építsünk fel. Lényeges, hogy beszélgessünk a játékosokkal, és igaz válaszokat kapjunk tőlük azt illetően, hogy szerintük mi mit szeretnénk elérni. Hiszen mindössze négy vagy öt edzésünk lesz együtt, úgyhogy nincs vesztegetni való időnk. A problémák mélyére kell ásnunk minél hamarabb, és elkezdeni dolgozni azokon a dolgokon, amik szerintük és szerintünk is előrébb viheti a csapatot. A válogatott összes meccsét megnéztem az elmúlt két szezonból, ami az Európa-bajnokság óta eltelt. Sőt, régebbieket is. Úgyhogy tisztában vagyunk azzal, hogy hogyan teljesített a csapat a közelmúltban, és szerintem egy taktikai alap felépítése az elsődleges feladatunk, de létfontosságú, hogy ebben a játékosok is maximálisan higgyenek.”
Konkrétumot is elárult a taktikáról. "Őszintén szólva, amióta a stábommal megérkeztem Magyarországra, mindig a 4-3-3-as vagy a 3-5-2-es rendszert használtuk. Dunaszerdahelyen 3-4-1-2-ben játszott a csapat. De nem az éppen aktuális rendszer a fontos, hanem a koncepció, amire épül. Persze vannak különbségek a pozíciók között, de a koncepció a lényeges. Az első edzésen valószínűleg kipróbáljuk mindkét lehetőséget, és a játékosok visszajelzése lesz a döntő, hogy melyikben érzik kényelmesebben magukat. Mert nekünk az a dolgunk, hogy lehetővé tegyük a játékosaink számára, hogy a teljes tudásukat kivihessék a pályára. Nem akarunk senkit olyanra kérni vagy kötelezni, amire nincs felkészülve!"
Az elődjei által bevetett játékoskeretet nem fogja nagyon felforgatni, hiszen kevés az idő a finnek elleni mérkőzésig. "Mindig azt mondom, hogy a 20-25 játékost, akiket behívunk a válogatottba, a korábbi válogatott keret alapján kell kiválasztanunk. Miért is? Mert valahogy csapatként kell megjelenni a pályán. Nem hívhatok be öt, hat, hét új játékost, és rakhatom őket egy csapatba úgy, hogy még soha nem játszottak együtt. Hogyan működhetnének csapatként? Lehetetlen küldetés lenne. Ezért aztán, ha új játékosok kipróbálását említem, akkor nagyságrendileg egy-kettőre gondolok, mert a többieknek ismerniük kell egymást, csapatként kell funkcionálniuk."
A stáb látókörén tulajdonképpen minden magyar labdarúgó rajta van. "A Nikolics-Sallói-Németh-Stieber négyestől, amely az Egyesült Államokban játszik, egészen a kazah bajnokságban focizókig mindenki rajta van a radarunkon. A stábommal azt nem mondom, hogy éjjel-nappal dogozunk, de nagyon keményen hajtunk, hogy mindenkiről friss információnk legyen, tisztában legyünk mindenki aktuális formájával. Sallói természetesen abszolút képben van, és ha így folytatja, biztosan meglesz az esélye a válogatottban. Nemrég például Kleinheisler duplázott, de őt mindenki ismeri, és ilyen sikerek mellett ő is biztosan velünk lesz.”
A legnehezebb talán a balhátvéd kiválasztása lesz. "Láttuk mi is, hogy nincsen túl sok opció. Az utóbbi néhány meccsen Szabó János játszott bal oldalt Paksról, és Hangya is kapott időt a poszton, de sajnos Hangya a Vidibe igazolt, a sajnost persze nem az igazolással kapcsolatban értem, hiszen a Vidi egy nagy klub. Arra gondolok, hogy sajnos Stopirával játszik egy poszton, és ha Stopira úgy játszik, mint az utóbbi két-három szezonban, akkor Hangya talán 2-3 meccsnél többet nem fog játszani. Ez ugyanaz a probléma, mint amiről már korábban is beszéltünk. Ha nem játszol rendszeresen, nincs meg benned a meccs ritmusa, e nélkül pedig nem tudsz játszani a magyar vagy bármelyik másik válogatottban. Hiszen a válogatott egy magasabb szint, a különböző országok legjobbjai ellen kell játszanod. Úgyhogy a válogatott meccs színvonala magasabb lesz, és ha nincs meg benned a bajnokságod ritmusa sem, hogyan lennél képes a válogatottban jól teljesíteni? Nehézkesen. Jelenleg egyedül Szabó János játszik rendszeresen a szóba jöhető balhátvédek közül. Korhutnak problémája volt a térdével, most már teljesen felépült, és még mindig a Hapoel ber Sheevánál van, viszont nem tagja a keretnek. El akarják adni, nem tudjuk, hogy Belgiumba vagy Ciprusra. A fontos az, hogy üssék már nyélbe végre az eladást! Amint elkezd újra játszani, már tudom is küldeni neki a válogatott meghívót."
